
Az áfa-törvény alkalmazásában befektetési aranynak minősül a legalább 995/1000 finomságú, és egy gramm feletti súlyú tömb, rúd vagy lemez formájú arany, amely akkreditált labor által kiállított minőségi tanúsítvánnyal rendelkezik, továbbá a befektetési célú arany feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapírt is. Befektetési arany a törvény értelmében az olyan 1800 után vert aranyérme is, amelyet a kibocsátás országában törvényes fizetőeszközként használtak vagy használnak, és amelynek piaci értéke legfeljebb 80 százalékkal haladja meg aranytartalmának értékét, továbbá azok az aranyérmék, melyek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett listán szerepelnek.
A befektetési aranyra vonatkozó szabályozás
lényege, hogy az adóalanynak általános
adómentességet biztosít a befektetési célú arany mindennemű
értékesítésére, EU közösségen belüli beszerzésére, valamint
importjára, és emellett meghatározott esetkörben adólevonási joggal
is felruházza a befektetési aranyat, illetve aranyat beszerző
adóalanyt [áfa-törvény
66/C és 66/D. §].
Az adómentesség alkalmazhatósága nem függ attól, hogy kinek
értékesítik a befektetési aranyat, a vevő lehet belföldi, EU
közösségen belüli, vagy harmadik országbeli illetőségű, adóalany
vagy nem adóalany személy is. Természetesen az áfa-törvény hatálya
alá eső adóalanyokon túl nem kell áfát felszámítania az olyan
személynek, szervezetnek sem - eseti befektetési arany értékesítései
után - aki nem alanya az áfának.
A befektetési aranyra vonatkozó speciális szabályozásból következik
az is, hogy a befektetési arany értékesítésére a különbözet szerinti
adózás szabályai nem alkalmazhatóak. Tehát amikor egy adófizetésre
nem kötelezett személytől, szervezettől vesz át befektetési célú
aranyat, és azt továbbértékesíti, a továbbértékesítést adómentesen
teheti meg (azaz az értékesítést nem a beszerzési és eladási ár
különbözetére számított adó terheli).